„…Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit!”…
/Mt 3,3/
Az Irgalmasság Szentévének zárásaként a Nyíregyházi Egyházmegyével – Szent Erzsébetre emlékezve- nagy ünnepségre készült a Sója Miklós Óvoda és Iskola családja. Ahogy ez lenni szokás, az előkészítő munkálatok nálunk is már sokkal korábban megkezdődtek.
Az ünnepséget megelőző héten példaértékű összefogás volt megtapasztalható, mert a NYÍRVV munkatársai a hegyeket elhordták, a völgyeket betöltötték, akadálymentessé tették az iskolába bevezető utat és rendbe tették a Polgárőrökkel az óvoda, iskola és Kapuház környezetét.
Mint Antoine de Saint Exupery Kis hercegében:
„Úgy fogom várni, mint a róka a Kis herceget…Ünneplőbe öltöztetem a szívemet. „
A lelki előkészület már a tanévnyitón megkezdődött a Kápolna felszentelésével.
A lélek állapotát a környezetünk visszatükrözi.
Az iskola épületeként szolgáló Huszárvár kicsit ütött – kopott, mint a Huszár-telep legtöbb épülete, de megmozdult valami…
A szeretetbajnokok nevét viselő görögkatolikus iskoláink egy húron pendültek… A Szent Miklós Iskola Missziós Csoportja szolgálatra jelentkezett a Sója Miklós Iskola környezetének szebbé tételében. Ez a kezdeményezés Szabó Bernát Sándorné intézményvezetőnél, (aki a Szent Miklós Iskola címzetes igazgatója is egyben) azonnal támogatásra talált. A Misszió koordinátorai Bodnár Attila atya és Matavovszky Györgyné a belvárosi iskolából azonnal meg is kezdték a szervezést.
A parkosítás, a növények ültetéséhez még a késő őszi időjárás is kedvezett. Arra az időre elállt még az eső is.
A növényeket 100-100 ezer forintos nagyságrendben a Tulipa Kft. és a Klorofill Kertészeti Áruda adományként biztosította. Köszönet illeti ezért Krajnyák Csaba és Kochan Márk ügyvezető igazgatókat és munkatársaikat, akik a szakmai irányításban is a segítségünkre voltak.
A felnőttek és gyermekek összmunkájának köszönhetően pillanatok alatt helyére került minden talajtakaró cserje és virág.
Az egyik fát ünnepélyes keretek között Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár, Dr. Kovács Ferenc polgármester és Szocska A.Ábel apostoli kormányzó ültették el a Tanodaként működő, felújított Kapuház =Közösségi Ház udvarán.
A másik fát Miklós napkor fogjuk ( december 6-án, a liturgia után) a Színpad mellé elültetni névadónk, Sója Miklós hodászi görögkatolikus esperes emlékére, mely reményeink szerint a „BÉKESSÉG” fája lesz.
Egy bölcs kínai keresztyén mondás szerint:
„Ha valaki egy évre tervez, rizst ültet. Ha valaki tíz évre tervez, fát ültet, aki 50 évre, az iskolát épít. Aki viszont 100 évre tervez, imádkozik, és Istent ülteti a szívekbe, azaz nevel”.
Őbenne ugyanis nincs napfelkelte, nincs napnyugta, Őbenne csak fény, világosság, egyértelműség, átláthatóság, élet és jövő van.
A jelenlévő és gyermekek misszióját segítő, felnőtt szervezők célja egyértelmű:
Igénykeltés a szépre, a jóra! Minél több örömet szerezzünk egymásnak. Jó volt együtt szervezni, együtt megvalósítani az ültetést és a jól végzett munka után hálát adni, a szerény kis agapét közösen elfogyasztani .
A közös program szervezői és segítői voltak: a Szent Miklós Iskolából Matavovszky Györgyné munkaközösség-vezető, Bodnár Attila lelki vezető , mint missziós koordinátorok; Jármy László igazgatóhelyettes, Keczán Ibolya iskolatitkár; a Sója Miklós Iskolából Gazdag Józsefné osztályfőnök , Szatmáriné Kovács Mária napközis munkaközösség-vezető , Szilágyi Tiborné intézményvezető-helyettes, Támba Jánosné gazdasági vezető és Rézműves Mihály lelkipásztori kisegítő voltak.
Köszönöm Tamás István igazgató úrnak, hogy lehetővé tette a Pápai Missziós Művek Magyarországon működő Szent Gyermekség Műve missziósainak a jószolgálatát.
Az „ünnepi napon” még a nap is ránk mosolygott. Csodálatos időt kaptunk. Felemelő volt a Kapuház-Közösségi ház megáldási szertartása, a Magvető Görögkatolikus Tanoda megnyitója, az Erzsébet napi kenyerek és az egyen-nyakkendők megáldása, a gyermekek műsora, a vendégek köszöntője.
Adományozóinknak hála a megszentelt kenyereken túl mindenkit meg tudtunk vendégelni egy tál étellel, ásványvizet is kaptunk az ünnepi asztalra, hogy szomjunkat olthassuk. Köszönet a Zsoldos Security ügyvezető igazgatójának Támba Miklós úrnak; a kenyerekért Vela Pékség Ügyvezetőjének Lakatos Tibor úrnak tartozunk köszönettel; Kovács Lászlónak a FIX Ifjúsági Egyesület elnökének pedig az ásványvízért.
A megbocsátás napján jó volt együtt lenni, együtt imádkozni-ünnepelni, együtt étkezni.
Szent Erzsébet napján zárult az irgalmasság szentéve, de a mi kápolnánkban a Huszárvárban nyitva marad mindenki számára az irgalmasság kapuja…
Az irgalmasság gyakorlásában előttünk járó – és köztünk élő szentek és szentéletűek, – mint Sója Miklós görögkatolikus esperes paróchus is – az életüket tették fel embertársaik megsegítésére. Jelmondata, mely az iskolánk jelmondata is lett:
„Szegényeknek hirdettetik az evangélium!” / Mt 11,1-6 /
A görögkatolikus egyházunk ennek szellemében segíti az itt élőket:
neveli a rábízott óvodás, iskolás és tanodás gyermekeket, hirdeti az Evangéliumot, Örömhírt!
Mi csak ültetünk…
Urunk, Jézus Krisztus! Tisztán látjuk, hogy korunkban milyen nagy szükség
van evangéliumod jó magjára, amely termést hozhat az emberi szívekben.
Támogass és lelkesíts bennünket, hogy ne féljünk tanúságot tenni a te
tanításodról és a te személyedről, hiszen benned mindenki felismerheti az
igazságot. Segítsd munkánkat és szolgálatunkat, hiszen minden növekedés
egyedül neked köszönhető!
Szent Erzsébettől, az irgalmasság iskolájának a nagy tanítójától tanuljunk mindannyian! Szent Erzsébet nem ítélt el senkit, hanem ahol tudott, jót tett.
Ha ezt meg tudnánk tanulni tőle, élhetőbb lenne a Kárpát-medencében, és itt, a Huszár – telepen is a világ! – fogalmazódik meg bennem.
Sója Miklós bácsi Hodászon a templomban iskolát rendezett be.
Mi az iskolában alakítottunk ki – és szenteltünk kápolnát! A Huszárvár igazi vár lett, mert várkápolna is van benne, ahol mindenkit Krisztus vár!
A templom és az iskola minden közösség felemelkedésének forrása, ezé a közösségé is!